2026. július 25-én szombaton a szombathelyi és a soproni nyugdíjas pénzügyőrök felkerekedtek és nyakukba vették Szlovénia magyarlakta területének főbb látnivalóit.
Első állomás a Dobronaki Orchidea Farm volt. Dobronak (Dobrovnik), azaz, Lendvavásárhely, a magyar-szlovén határtól mindössze 12 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta település. Dobronak orchideafarm egy 14.000 négyzetméteres üvegházban kapott helyet, ahol több mint 150 féle orchideát termesztenek, trópusi körülményeket biztosítva számukra. A farm nem csupán az orchideák birodalma, hanem egy lenyűgöző trópusi kert otthona is, ahol egzotikus növények kavalkádja várt bennünket. Az orchideák csodálatos világában sétálva megismerhettük ezeknek az egzotikus növényeknek a termesztését, gondozását és jelentőségét. A 6 méter magas létesítményben testközelből számos olyan növényt, köztük banánt, avokádót, vaníliát, papayát, mangót, ananászt, ylang ylangot, tárót, gyömbért, csillaggyümölcsöt és még sok mást is. A színpompás flamingóvirágok (Anthurium) gazdag gyűjteménye és a kúszónövények széles választéka pedig elvarázsolt. mindenkit. A trópusi kert bejárása után mindenki kedvére vásárolhatott az orchidea kánaánból.
Második állomásunk Lendva- Lendava – városa volt, ami a magyar lakta települések kulturális központja.
Megnéztük – igaz csak kívülről – a Színház és hangverseny termet. A Lendva szívében álló markáns épületet a világszerte ismert magyar építész, Makovecz Imre tervei alapján emelték. Az alkotó az organikus építészet híve volt, ezért kiemelt szerepet kapott nála a természetes anyagok használata. Makovecz ehhez a stílushoz maradt hű a lendvai kulturális központ építésénél is, aztán átsétáltunk és már belülről – megnéztük a Zsinagógát. A Szent Katalin plébánia is, és a Szentháromság kápolna is zárva volt, így csak a rácsokon tudtunk benézni. Aki ismeri Lendva nevezetességeit, rögtön fel is teheti a kérdést, és milyen volt a vár? Hát erre nem tudunk válaszolni mert kívülről és a buszból néztük meg, tekintettel a hőségre nem másztuk meg a dombot. Egy röpke shoppingolás, fagylaltozás után indultunk is az utolsó állomásunk felé a Vinárium kilátóba. Az 53,5 méter magas kilátótorony a Lendvához tartozó Hosszúfaluhegyen található, 302 méterre a tengerszint feletti magasságban. Az edzettebbek 240 lépcsőfokon, de a többség lifttel érkezett az épület tetejére, ami 9 emelet magasságnak felel meg. A világon szinte egyedüliként 4 ország panorájában tudtunk gyönyörködni, Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Magyarország.
A kilátó aljában a kávézóban az édesszájúak megkóstolhatták Szlovénia jellegzetes süteményét a Gibanicát, ami egy réteges sütemény, alma, túró, mák, dió rétegekkel. A kilátó oldalában hűs árnyas fák alatt megpihenve egy finom pohár bor mellet kipihegtük magunkat és a késő délutáni órákban haza indultunk. Egy szép tartalmas napot töltöttünk ismét együtt, melyhez a szép idő is hozzájárult, illetve a Kovácsbusz biztos kezű rutinos gépkocsivezetője. A továbbiakban beszéljenek a képek a látottakról.
Vargáné Jucus
Klubvezető Szombathely
