Nyugdíjas társainkkal a Klosterneuburgi apátságba és Tulln városába a gyönyörű Garten Tulln ökológiai kertbe kirándultunk. Kirándulásunk záró része (csúcsa) a Tullni kert volt, ami csodálatos volt. Akár egy napot is el lehetett volna tölteni ott.
Az Ágoston-rendi, klosterneuburgi kolostor Ausztria egyik legjelentősebb kulturális és szellemi központja. Az itt őrzött műkincsek világhírűek, különösen a 12. századi verduni oltár.
A klosterneuburgi apátság több mint 900 éve az élő hit helyszíne és egyedülálló művészeti kincsek tárháza. Fenségesen áll a Duna partján, és a spiritualitás lenyűgöző auráját sugározza.
Klosterneuburg Bécs környékének legszebb, műemlékekben leggazdagabb települése. A kolostort III. Babenberg Lipót őrgróf alapította, akit szentté is avattak. A XIII. századból maradt ránk a kerengő és a gótikus nagyterem. A barokk apátsági épületet 1730-1842-ig építették.
A kolostort a nyolc szobor oszloppal díszített, pompás barokk “Sala terrena” teremből induló tematikus vezetések keretében lehet bejárni. A vezetések különböző szempontok alapján, más-más szemszögből mutatják be az épületet: szakrális útvonal (Der Sakrale Weg), birodalmi út (Der Imperiale Weg), borkultúra útja (Der Weinkultur Weg) és a kolostor titkos kertjeit feltáró út.
Az apátság kincstárban többek között az egyik legfontosabb osztrák koronázási jelvényt, az osztrák főhercegi süveget is őrzik. A főhercegi süveget (Erzherzogshut) a Habsburg uralkodóház tagjai a mai Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Bécs tartományok területét magában foglaló egykori Osztrák Főhercegség fejeként viselték. A hermelinszegélyes, rubinokkal, smaragdokkal, zafírokkal és gyöngyökkel kirakott koronát III. Miksa főherceg bízta az apátság őrizetére 1616-ban. III. Miksa meghagyta, hogy a koronázási jelvény csak hercegi koronázás alkalmával hagyhatja el az apátságot, és akkor is legfeljebb csak harminc napra.
A kiállítási tárgyak közé tartozik egy 12. századi női fátyol is, amelyről azt tartják, hogy III. Babenberg Lipót herceg feleségéé, Ágnesé volt. A legenda szerint Lipót egy jelenés sugallatára azon a helyen alapította az Ágoston-rendi apátságot az akkor uralkodói székhelyként szolgáló Klosterneuburgban, ahol a fátylat, miután azt hitvesének fejéről a szél lefújta, megtalálta.
A kincstár egyházi jellegű tárgyai közül néhányat ma is használnak különleges alkalmakkor. Ezek közé tartozik egy 1729-ből való, aranyszállal hímzett papi díszöltözet, a Lipót-ornátus.
Az 1181-ből származó verduni oltár a kolostor egyik legfontosabb műalkotása, lenyűgöző 51 zománcozott táblájával, amelyek lenyűgözően mesélik el az üdvösség történetét az Ó- és Újszövetségből.
A kolostorban található Ausztria legrégibb pincészete. A borkészítés történelme, mondhatni, az apátság alapításával kezdődött. A hagyományosan a tudománnyal és a művészetekkel összefüggésbe hozott borászat az Ágoston-rendi szerzetesek gondoskodásával Klosterneuburg legfontosabb gazdasági ágazatává nőtte ki magát. A kb. 900 éves korával a klosterneuburgi apátságban található Ausztria nemcsak legrégebbi, de 108 hektáros megművelt földterületével a legnagyobb borászata: nem ellentmondás, hogy emellett az egyik legmodernebb is. Saját termelésű, díjnyertes minőségi borok kóstolására is van lehetőség.
A Melki Apátság több mint 900 éve egyházi és kulturális központ. Ausztria egyik legjelentősebb barokk építménye.
Az alig néhány ezer lakosú Melk városka Wachau tájegységben terül el, s fölé magasodik az apátság 60 méteres hegy tetején álló, csak egyetlen úton megközelíthető hatalmas barokk épülete, amely jól látható már messziről az A1-es (nyugati) autópályán haladó gépkocsikból is.
A bencés kolostort II. Lipót őrgróf alapította 1089-ben. A császári lakosztályokban, ahol egykor VI. Károlyt, Mária Teréziát, VI. Pius pápát és Napóleont is elszállásolták, most állandó kiállítás van, amely a kincstárból, a levéltárból és könyvtárból származó kiállítási tárgyakkal mutatja be az apátság múltját és jelenét.
Feltétlenül érdemes meglátogatni a könyvtárat, mely talán a legszebb Közép-Európában. A könyvtár 1888 kéziratot őriz: a legrégebbiek a 9. századból származnak és köztük van egy 10-11. századi Vergilius-másolat is. 1997-ben fedezték fel a kéziratok között a 13. századból származó Niebelung-ének egy töredékét. A könyvtár könyvállománya összesen mintegy 100. 000 kötetre rúg. A nagy könyvtárteremben kb. 16. 000 könyv található.
Az apátsági nagytemplom (Stiftskirche) freskóit a legszebb barokk alkotások (J.M Rottmayr) között emlegetik. Az apátsági templom orgonáján játszott melki látogatása során 1768-ban a 12 éves Wolfgang Amadeus Mozart, akinek a különleges tehetségéről az apátság krónikái is megemlékeznek.
Legszebb látványossága a belső templom mellett talán a nyugati terasz, amelyről egyszerre látható a barokk templom homlokzata és a környező dunai táj.
Az új Apátsági Múzeumban különböző építészeti megoldásokat, fény, hang és új média effekteket felvonultató termek várják a látogatókat. Az apátság építését és gazdasági múltját pótlólagos számítógépes animációk teszik még érdekesebbé. Az apátságban tett látogatás fénypontja minden kétséget kizáróan a Márványterem és a művészi kialakítású könyvtár.
Az épületkomplexumhoz csatlakozik az apátság kertje a barokk kerti pavilonnal, amelyben Johann W. Bergl egzotikus freskói láthatók, a rózsakert, illetve a a 250 éves hársfákkal körülvett, szintén barokk stílusú medence. Sétáljunk végig a Bencés Ösvényen, menjünk el a Beszélő Kövekhez, és csodáljuk meg a nemrégiben felújított, csodálatos kis édenkertet is. A melki apátság kertje májustól októberig látogatható.
Az apátság egész évben nyitva áll a látogatók elött, de a téli hónapokban (november-március) csak idegenvezetéssel lehet végigjárni.
Érdekességek
A bámulatos gazdagságú könyvtár ihlette Umberto Eco A rózsa neve című, 1980-ban megjelent, világsikert aratott regényét, melynek egyik főszereplője Adso von Melk, vagyis Melki Adso. A regény eleje és vége ezen a helyen játszódik.
Állítólag egy titkos alagút torkollik Melk egy belvárosi házába, amelyet korábban arra használtak a szerzetesek, hogy észrevétlenül és inkognitóban kijussanak a kolostorból, és részt vegyenek a világi életben.
A Melki Apátság 1365 ablakával Ausztria legtöbb ablakával rendelkező épülete.
A kolostor kriptájában őrzik a magyar származású Szent Kálmán hermáját. Kálmán Skóciai Szent Margit fia, s egyes történészek szerint Margit anyja Szent István húga, Ágota volt. A későbbi szent 1012-ben a Szentföldről hazatérőben Bécs felé tartott. Akkoriban még eleven volt e vidéken a kalandozó magyaroktól való félelem, s egyes források szerint magyar ruhája, mások szerint magyar származású anyja miatt Bécs közelében, Stockerauban kémnek nézték a férfit, s felakasztották egy fára. Teste a legenda szerint két évig nem indult enyészetnek, sőt ha megsebezték, vérezni kezdett. Ezért a tetemet II. Henrik őrgróf 1014. október 13-án Melkbe vitette. Kálmán híre és népszerűsége gyorsan terjedt, s népies szentként különösen tisztelik Magyarországon, Ausztriában, Tirolban és Bajorországban: korai magyarországi kultuszáról tanúskodik egyebek között Könyves Kálmán Árpád-házi király (1074-1116) neve is. Egyes források szerint a XI. században Székesfehérvárra vitték Kálmán földi maradványait, s ott nagy tisztelettel őrizték, amíg – vélhetően a melki szerzetesek kérésére – vissza nem került Melkbe. Ma a koponya-ereklyéjét tartalmazó hermát az apátság kriptájában őrzik, s a kolostor főkapuját Szent Lipót és Szent Kálmán hatalmas szobrai díszítik.
Tulln kertjei
Az 50 hektár területen kialakított több mint 50 különböző bemutató és mintakert hobbikertészek, természetkedvelők és családok tömegeit vonzza a városba. A tullni kertbemutató kiállítás élmények és pihenés, hasznos ismeretszerzés és kulináris örömök nagyszerű keveréke, valóban páratlan kirándulóhely.
A 30 méter magas (201 lépcsőfokon vagy lifttel közelíthető meg), lombkoronát imitáló kilátóból remekül áttekinthető az egész terep és a víziparknak is otthont adó dunai holtágak szövevénye. A víziparkban, a Duna-holtágban csónakázásra is lehetőség van (május-szeptember, naponta 13-19 h).
Kaland- és természet játszótér, erdei útvesztő és kalandpark is várja a gyerekeket.
A beszámolót a Kelet-budapesti Klub tudósítója Grivant József készítette a kirándulók beszámolói és a Wikipédia alapján
(jómagam sajnos egészségügyi problémák miatt nem tudtam részt venni!)
