A Vasarely 120 életmű kiállítást néztük meg a Szépművészetiben tárlatvezetéssel. Juhász Marcsi vezetőségi tagunk szervezte meg három csoportban, mintegy 50 fő részvételével. Merthogy 1906-ban született Pécsett Vásárhelyi Győző és hunyt el 1997-ben Párizsban Victor Vasarely.
A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait, a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakciótól a kinetizmus (képi mozgásformák) születéséig és az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig, valamint a Művészet mindenkinek elv követéséig.
Első, nagy hírnevet szerzett műve az Op-art (optikai művészet) remeke, a Zebrák. Továbbiak: a Marslakók, a Robotember. Fekete-fehérben – Kavicsok, rácsok. Színes alakzatok – négyszögek, háromszögek, körök, gömbök, kockák.
A Művészetek mindenkinek a képek sokszorosításában és a kerámia gyárakkal való együttműködésben mutatkozik meg. (Rosental, Zsolnay porcelángyár).
Szita lenyomatait a francia űrhajós dedikálta az űrállomáson és ezeket adták el jótékony célokra. Így lett Vasarely az első Űr-Úr.
Sajátos ABC-t alkotott geometriai formákból és színekből. Nagy fáradtsággal készített képeket számítógép nélkül. Ma már ez mesterséges intelligenciával könnyebb lenne.
Noha élete nagy részét Franciaországban töltötte, érezhetők műveiben a magyar gyökerek a díszítő elemekben és az elnevezésekben.
Sok száz művét adományozta a Pécsi Múzeumnak, a Zichy palotának és a Szépművészeti Múzeumnak. Franciaországban is van Vasarely alapítványi múzeum.
Péchy Zsolt, vezetőségi tag
NAV NYOSZ Központi Adóügyi Klub
