Április utolsó előtti napján vonattal utaztunk Budapestre, a NAV NYOSZ Győr Arrabona klub tagjaival Halasi Piroska vezetésével, ahol a kirándulás fő célpontja a Nemzeti Színház megtekintése és a MOL Campus látogató toronyba feljutás. Valami véletlen folytán, hogy ne legyen olyan egyszerű az utazásunk majdnem félúton a vonat szerelvényünk felmondta a szolgálatot. Az Ács vasútállomásra begurulva nem volt hajlandó tovább indulni. Egy órás várakozás alatt, amely nem volt haszontalan, mert volt idő az eszmecserére, a következő kirándulások, közösségi összejövetelek megbeszélésére. A közben megérkező menetrend szerinti vonatra felszállva dél felé megérkeztünk a Kelenföldi pályaudvarra. Az 1-es villamossal a betervezett Nemzeti Színház helyett az időre betervezett MOL toronynál szálltunk le a villamosról. A szükséges bejelentkezéseket elintézve a két oldalt elhelyezett gyorsliftekkel útközben megborzongva a hatalmas magasságban felértünk a legmagasabb tágas térben üvegfallal körülzárt emeletre. Kilátóterasz csodálatos panorámájának megtekintése jegyvásárláshoz kötött, azonban a földszinti Látogatóközpontba történő belépéshez nem szükséges jegyet venni.
A MOL torony legmagasabban fekvő kilátó teréhez 120 méter magasságban a 28. emeletre felérkezve csodálatos kilátásban gyönyörködtünk. Tiszta időben, ragyogó napsütésben egymásra licitálva kerestük a nevezetességeket a főváros panorámáján. Térképet, hordozható idegenvezetésből megtudhattuk, hogy az épület a legtöbbet hozza ki környezetéből, így nem csupán fenntartható megoldást, de mind Budapest, mind Magyarország számára új viszonyítási alapot is kínál. A MOL Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti. Hazánkban egyedülállóan sikeresen megszerezte mind a LEED Platinum, mind a BREAM Excellent minősítést is az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint a 900 m2 napelem, a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer, valamint a szürkevíz újrahasznosítás. Az épület 2500 munkavállalónak ad otthont. A fotós képek készítését követően a földszinten lévő kávézóba tértünk egy megérdemelt kávé elfogyasztására.
Másfél órás toronyban töltött idő után ismét villamosra felszállva egy megállót utazva érkeztünk a Nemzet Színházához. Nemzeti Színháznál idegenvezetőnk Szilvia a színház történetén keresztül az épületet, annak minden titkos zegét-zugát bemutatta. Megtudtuk, hogy a plakátokon is szereplő Marxtőkéje előadásban nem teatralizálják a Marx szövegét, hanem gondolkodásra hívják a nézőt, hová vezetett az, amit Marx a 19. században megálmodott. A Marxtőkéje szereplők egy bírósági tárgyaláshoz hasonlóan a vádlott, a védő, a tanúk, az ügyész, mindenki a maga igazát képviselik. A színházban idegen nyelvű előadásokra is sort kerítenek. Folyosókon boldogan ismertük fel képeken a neves színművészeket.
A színház második alagsorában kezdtünk, majd a hatodik emeletig tekintettük meg a nézők által nem látható helyiségeket, a háttérben szorgoskodó súgó helyet, a kelléktárat, a hatalmas csillárt és nem utolsó sorban a 650 férőhelyes színháztermet, a hozzá csatolt páholyokat. Liftet és a csodálatos bársonnyal borított lépcsőházakban lefelé jövet a hatodik emeletről már könnyedén érkeztünk a földszintre, ahol magunkhoz vettük a táskáinkat és ruhánkat elindultunk a Kelenföldi pályaudvarra, hogy a következő vonattal hazaérkezzünk tele élményekkel és a fáradtság enyhítésével boldogan foglaltunk helyet az emeletes vonaton.
Jáni Lajos
