Elég hosszú kihagyás után találkoztunk ismét. A nyugalmi időszakban Motyovszkiné Grétike klubvezetőnk meginterjúvolt bennünket, és vele egyetértésben döntöttünk úgy, hogy az idei tél azért ne késztesse a tagságot túlélő túra teljesítésére. Így lett a fenti dátum a kitűzött időpont. Ami itt nálunk be is jött. Ennek eredményeképpen szép számmal összejöttünk. A korábban érkezőket érte a kitüntető feladat a terem helyzetbe hozására, rendezkedés, megterítés. A szokásos ásványvíz, aprósüti, kávé, poharak különböző méretben és rendeltetéssel. A pattogatott kukorica is kiperdült a helyére, miközben az utolsó érkezők is helyet foglaltak. Köztük Dr. Gaál Zoltán igazgató úr is, így Grétike már szólásra is emelkedett.
Megnyitóját azzal kezdte, hogy most nem szokásos módon indítunk. Sajnos – ahogy haladunk az időben – jön egy hír, hogy egy klubtársunk nagyon beteg, aztán esetenként végzetesre fordul a dolog, mint, ahogy ez Garami Jánosné Erzsikével is történt. Két klubtagunknak, Szilágyi Gáborné Icuka és Vargáné Erika oda is léptek egy mécsessel és fehér virágokkal feldíszített asztal mellé. Icuka mindnyájunk érzéseit öntötte az általa előadott versbe. Erika pedig búcsúbeszédben emlékezett meg volt közeli kolléganőjéről, aki jó barátnője is volt. Erzsike már régebb óta közelebb a családhoz lakott, de hajnalban kelt, hogy a klubnapokat együtt tölthesse velünk. Nyugodj békében, Erzsike.
Grétike folytatta, beszámolt a különböző csatornákon érkező, főleg a klubos életünket befolyásoló információkról. A május 20-i küldöttértekezlet kapcsán is tájékoztatva lettünk minket érintő kérdésekről.
A 2025.év beszámolójához az akkor készült képeket nézhettük a kivetítőn, ösztönzőleg hatva az idei év terveire.
A tavalyi összefoglaló után rá is tértünk erre, amelyek között szerepelnek a klubtagság javaslatai is. Elég sok a budapesti úticélú kirándulás.
A legközelebbi, márciusi klubnapra három felmerült lehetőségből a táncházast választottuk, Szilágyiné Icuka ötletéből.
Áprilisban kimozdulunk egy hozzánk illő túrára, környékünk adottságai okán csak a bőség zavara kavarhat be.
Május 13-án szeretettel várjuk az egri nyugdíjas társklubot.
Idén is lesz – ez már fix dátum – június 25-én ”nagyszülő-unoka program” szokás szerint a gyermektáborban.
Ősszel a hivatali nyugdíjasok és aktív dolgozók kiállításon mutathatják be kreatív és művészi oldalukat.
A programok megszervezése fázisára már nem tudtunk messzebbre tekinteni – szerintem az Iker Hold miatt! -, ez szükség szerint és folyamatosan alakul.
Rőmerné Anikó közben már készülődött a mára tervezett bemutatójára, aminek keretében a Bemer-terápiával – azzal, amiről már mindenki hallott – ismerkedhetünk meg közelebbről. Szó szerint, ez nemcsak ígéret, hanem bizonyíték. Anikó ugyanis hozta az összes eszközt ehhez, a tájékoztatója után már csak a vállalkozó tesztalanyok kellettek. Lettek!
Lényeges, hogy Anikó okleveles természetgyógyász, tehát erről a terápiáról is felkészülten, szakértelemmel adta át az ismereteket számunkra.
Ekkorra már elkészült a virsli, amit a hirtelen verbuválódott csapat feltálalt, isteni illatú friss kenyér és mustár kíséretében. Butykosok körben jártak, természetükhöz híven. Alkalmi és kellően sűrű koccintások, szóval oldott a hangulat.
Innentől összefolytak a programpontok, már csak ismételni tudnék.
Lejegyezte: Tanács Erzsébet klubtag
