Többek kérésére idén napirend előtti programként kultúrosunk Budapestre a Szépművészeti Múzeumba szervezett kirándulást az „Az öröklét őrei – Kínai agyagkatonák” kiállításra. A meghirdetett programra várakozáson felül szép számban jelentkeztek klubtársaink. Mint mindig, most is vonattal terveztük a programot a takarékosság jegyében. Igaz, ebből kifolyólag – ahogy eddig mindig – most is külön izgalmakat rejtett a nap. Kezdve a visszatérő tél kellemetlenségeitől – ónos eső és havazás – egészen a vasút forgalomszervezéséig – a szokásos késésekig. Az újból téliesre forduló időjárásért kárpótolt csapatunkat a szervezőnk által biztosított hagyományos welcome drink.
A vonatközlekedés ezúttal is hozta a formáját, hiszen elég jelentős késéssel érkeztünk meg a fővárosba, ahol viszont a szintén jelentős mennyiségű hó ellenére a helyi tömegközlekedés gyorsaságának köszönhetően rövid idő alatt értünk mai programunk színhelyére, a Szépművészeti Múzeumba.
Itt egyéni tempóban tekinthettük meg a világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát. A több mint egy évezredet átfogó kiállítás a kínai terrakotta hadsereget és az első kínai császár, Csin Si Huang (Csin dinasztia) korát varázsolta körénk zenei és különleges fényeffektusokkal. Sajnos az idő kicsit szűkös volt ahhoz, hogy minden részletet áttanulmányozzunk, de azért ki-ki igénye szerint elmélyedhetett a látnivalókban.
A múzeumlátogatás után a bátrabbak gyalogszerrel a havazásban, a kevésbé bátrak pedig busszal jutottak el a közeli Spirál étterembe, ahol már várt minket az előre megrendelt házias menü. A meleg étel igazán jól esett az időközben megéhezett csapatnak. A kényelmesen elfogyasztott ebéd és kávé után jutott idő egy kis szabadprogramra, melynek során különféle közlekedési eszközökkel a Déli pályaudvarra mentünk, hogy kényelmesen foglalhassuk el előre váltott helyeinket.
A pályaudvaron – bár a felújítása miatt lehangoló látványt nyújtott – találtunk egy jópofa kis sörözőt, ahol egy-egy pohár forralt forralt bor kísértében jót nosztalgiáztunk a Déli pályaudvar fénykoráról.
Hiába gondoskodtunk helyjegyekről, a vasúttársaság mellőzte az előre rendelt IC-kocsit, így találomra kellett helyet foglalnunk a vonatban. Annyi előnyünk volt, hogy legalább ugyanabban a kocsiban ülhettünk le mindannyian. A kényelmünk mindössze Kelenföldig tartott, mert az első megállónál a kettős jegyeladás miatt meg kellett harcolni a helyekért, s így egyikünk önfeláldozóan vállalta a pótülést.
A kínai történelemmel, Kína értékeivel megismerkedve ismét maradandó élményekkel gazdagodtunk. Így a kisebb bonyodalmak ellenére sem volt oka senkinek megbánni, hogy velünk tartott a mai napon.
Fischer Péter
Baranya Vámegyei Nyugdíjas Klub
