A Veszprémi Adóügyi Klub tagjai „Jókai nyomában” jártak Balatonfüreden

A Jókai „200” emlékünnep kapcsán vezetett séta keretében Balatonfüred városában felfedeztük az ikonikus épületeket, ahol életre kel a város reformkori eleganciája és szellemisége, amely az írót a művei megírására inspirálták.

Füred térsége már az őskorban is lakott volt. Első ismert lakói a rómaiak voltak. (számos kiásott épületrom és síremlék jelzi). Füred nevének első írásos emléke 1211-ben jelenik meg először. (a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában). Mai területén az Árpád-korban hét település állt, Füred, Arács, Kék, Magyaré, Papsoka, Siske.

1717-ben említik savanyúvizét először, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez idő tájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak.

Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. A város a 19. század első felében, a reformkor idején indult fejlődésnek.

A mai Blaha Lujza utcában található az 1795-ben, Ardrich Péter, gróf Széchényi Ferenc jószágkormányzója által építtetett mai nevén Kedves Cukrászda, mely kezdetben csak földszintes épület. Története során számos tulajdonosa volt. 1917-ben Láng Vilmos cukrász vásárolta meg, 1925-ben már a fürdőtelep leglátogatottabb helyeként reklámozták. Ekkor a földszinten cukrászda és falatozó működött, ahol a legfinomabb csemegék és különlegességek kaphatók, az emeleten pedig a Hermina-udvar elnevezésű szálloda, előkelően berendezett tíz szobával, és a Balatonra néző gyönyörű terasszal. Láng Vilmos 1928-ban bekövetkezett halála után özvegye vitte tovább az üzletet. 1932 után az üzlet zárva volt, majd 1938-ban Filipovits István, nagykanizsai cukrászmester vette meg és 1939-ben Filipovits cukrászda néven nyitotta meg. 1951-ben államosították, ekkor kapta a Kedves Cukrászda nevet. A rendszerváltozás után magánkézbe került az épület, utcafrontján működik tovább a cukrászda.

A „Kerek Templom„ görögkereszt alaprajzú épületet 1841-ben kezdték építeni, Frumann Antal győri építész tervei alapján.

A Huray villák svájci stílusban épültek, mely egyik jellegzetessége a fából készült vázszerkezet és tornác. Ha behunyjuk a szemünket, akkor elképzelhetjük magunk elé az akkori fürdőváros képét, ahol minden villa ilyen stílusban épült a XIX. század második felében, mindenki ilyet akart.

Jókai Mór 25 éven át nyaralt Balatonfüreden. Első (1857-es) Balaton felvidéki utazásáról a következő év tavaszán számolt be a Vasárnapi Újságban, A magyar Tempevölgy című cikksorozatában. Ezt követően is sokszor járt erre, ilyenkor a Szívkórházhoz tartozó Klotild udvarban lakott. 1867-ben sógora, dr. Huray István fürdőorvos ösztönzésére vásárolt meg egy telket a Kerek-templom mögött, s arra építtette a villát, amelybe 1871-ben költöztek be véglegesen feleségével, Laborfalvi Róza (1817–1886) színésznővel. A környezet jó hatással volt egészségére, korábbi betegségéből, hörghurutjából is itt sikerült kigyógyulnia. Itt írta meg egyik legnépszerűbb regényét, Az arany embert, amelyet maga is „legkedvesebb regényének” nevezett. Miután 1886 novemberében meghalt Laborfalvi Róza, a füredi otthon üressé vált számára, ezért 1890-ben eladta a villát.

1925. szeptember 13-án, Jókai Mór születésének 100. évfordulóján emlékoszlopot (a három bronz plakett Sinkó András alkotása) avattak.

1954-ben, az író halálának 50. évfordulóján nyílt emlékmúzeum az épületben. 2010-től az eredeti alaprajz és funkciók alapján helyreállított formában tekinthető meg a nyaraló. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai által rendezett állandó kiállítás címe: Az arany ember.

Kellemes és eredményes volt a napunk. Túravezetőnktől rengeteg érdekes és általunk eddig nem ismert tényeket, történeteket hallottunk a városról, a reformkorról és Jókai Mór munkáságáról.

Készítette, fotózta: Hubai Erzsébet