Nyár elején megint sort kerítettünk egy baráti összejövetelre, mi, a székesfehérvári pénzügyőr nyugdíjas klub tagjai. Nevezhetnénk nyárköszöntőnek is, de lucullusi lakomaként is megállja a helyét. Később utalok rá, hogy miért. A bulit, nevezzük fiatalosan annak, a Lakatos házaspár, Éva és Zoli szervezte. Helyszíne a székesfehérvári Öreghegyen álló csodaszép ingatlanuk volt, gyönyörű kerttel. A kert bejárásához idegenvezető kellett, de a háziasszony remekül teljesítette ezt a feladatot hiszen a Bory-vár főkertésze volt.
Kicsit szelesnek, hűvöskésnek indult a nap, ennek megfelelően öltözködtünk. Már csak azért is, mert kerti bográcsozásra készült az a huszonhét ember, aki ellátogatott az Öreghegyre. Mivel még nem jártam a városnak ebben az utcájában, viccelődtem magamban, hogy majd oda vezetnek az illatok. Azonban nem ez történt, bográcsot nem láttunk, helyette kedvesen beinvitáltak bennünket a lakásba, ahol Dobos Karcsi barátomékkal szinte egy lakodalomba cseppentünk.
Hosszú, ízlésesen terített asztalon üdvözlő italok sokasága várta a vendégeket. Miután kihörpintettük poharainkat, kezdetét vette a már korábban említett lakoma. Nem akarok senkit untatni azzal, hogy felsorolom a menüt, de nem tudok ellenállni, mégis megteszem, mert a háziak sokat dolgoztak a finomságokon, megérdemlik, hogy tételesen megemlékezzek minden fogásról. A nyitány húsleves volt, főtt hússal. Ha ezután kapok két lekváros buktát, már az is elég lett volna, de folytatódott az étkek sora. Marhapörkölt és vaddisznópörkölt következett galuskával. Aztán kolbásszal töltött karajt és stefánia szeletet szolgált fel a háziasszony különféle köretekkel, úgymint majonézes krumpli, francia saláta és rizs. Egyet szusszantottunk, majd lezártuk az ebed első felét egy rendkívül ízletes fokhagymás, sült tarja szelettel. Mindezekhez persze házi savanyúságokat fogyasztottunk. Eszembe jutott két film is, a Szinbád, és fiatalságom egyik kedvenc filmje, a Nagy zabálás. (Már bocsánat…) A különbség csupán annyi, hogy akkor éhesen jöttem ki moziból, most meg igen jóllakottan álltam fel az asztaltól.
Az ebéd második részében számtalan sós és édes sütemény kínálta magát, tiramisuval és szülinapi tortával, merthogy a házigazda, Zoli a születésnapját ünnepelte. A találkozó „hivatalos” részében Kindl János klubvezetőnk adott egy rövid tájékoztatót a Szövetség munkájáról, új tisztségviselőiről, és a mi klubunk aktuális ügyeiről. Megköszönte a pazar vendéglátást is, majd területi referensünk, Margitka (Jung Istvánné) kért szót. Sajnos búcsúzott, mert a jövőben a Szövetség vezetését erősíti majd, de Ő már a miénk marad, így szeretettel várjuk minden programunkon a jövőben is. A nap további részében a kertben sétáltunk, játszottunk, mert azt is lehetett, és kóstoltuk Éva legendásan finom hideg málnalevesét olyan kis habfelhőcskékkel, mint amilyenek a madártejen úsznak. Látványnak is izgalmas volt. Kávét is kaptunk Éva szülői örökségéből, Zsolnay csészékből.
Lassan elköszöntünk, mindenki hazafelé vette az irányt egy kiváló nap emlékeivel. Hát, ez történt a székesfehérvári Öreghegyen nyár elején. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük vendéglátóinknak, sokáig emlékezni fogunk rá. Nézem az órát, lassan dél van. El is indulok a napi menümért mert igen megéheztem. Remélem, valami finomság lesz…
Minden kedves nyugdíjas társamnak kellemes nyarat kívánok,
Sánta Sándor klubtag
