Az időjárás lehet ilyen is, meg olyan is, ami biztos: a Veszprémi Pénzügyőr Klub minden évben megtartja majálisát a balatonfüredi üdülőnkben. Előfordult már olyan is, hogy esernyő alatt főtt a gulyás a kertben felállított bográcsban, de idén minden annak rendje s módja szerint történt. Vagy majdnem…
Ilyenkor klubgyűlést is tartanak egyúttal, hiszen meglehetősen sok helyről érkezik a tagság. Talán egyedülállók a füredi nyugdíjasok abban is, hogy rendszeresen meghívják az aktív állomány képviselőit erre az eseményre. A Mi Lapunk 2010. júniusi számának tudósításából megtudhatjuk, hogy Stark Attila őrnagy (ma már ezredes), a Veszprémi Vám- és Pénzügyőri Hivatal parancsnoka, és Pápáról Terebes Sándor százados, parancsnokhelyettes is szakított időt arra, hogy néhány kollégával együtt eleget tegyen a meghívásnak. Bár nagyot fordult azóta a világ, ez manapság is ugyanígy történik. Fontos szereplője a találkozónak Kanczler László alezredes, aki minden évben finom bográcsos étket főz a társaságnak Varga Tamás vezetőségi tag közreműködésével.
A népszerű füredi majális vendége volt ezúttal is Jung Istvánné Margó (régiófelelős szerepében utoljára, hiszen a Szövetség adóági elnökhelyettesévé választotta idén a küldöttgyűlés), Ferencsik Éva klubvezetővel az élen a veszprémi adóklub küldöttsége és Gregorné Abonyi Ilona régiófelelős (Miskolc) zárta a vendégek sorát. Dégi Zoltán Veszprém megyei igazgató most nem hozott mintát a borospincéjéből, épp csak beugrott üdvözölni a társaságot egyéb elfoglaltságai miatt.
És akkor végre fókuszáljunk a kedves házigazdákra. Zimonyiné Kishonti Judit klubvezető köszöntötte a megjelenteket, majd beszámolt az idei küldöttgyűlésről. A klubalapító Horváth Károly fittyet hányva 92 évének, ez alkalommal is építő szándékú kritikát fogalmazott meg fiatalabb társait segítendő, okítandó, meglepően rövidre fogva mondókáját. Egyúttal bemutatta egyetlen palackból álló bormintáját, ami idén kétségtelenül elnyerte a trófeát a borversenyen, mivel nem jelentek meg a versenytársak, így Karcsi bácsi egyedüli induló volt. A helyzetet a borbíróként sokadik alkalommal felkért Koczor Kálmán füredi borász mentette meg, aki a magával hozott finom nedűk bemutatásával teremtett borverseny feelinget az árnyas diófa alatt.
Eközben Horváth Lujzi, a klub pénztárosa háziasszonyként is a tettek mezejére lépett, a kerti asztalokat, padokat, székeket elrendezte Rádóczi Árpádné Erzsike gondnok – aki immár klubtagként fiatalítja a csapatot -, és a közben szállingózó vendégek közreműködésével. Nem maradhatott el az örökifjú Kőszegi Istvánné Marica tréfás „fellépése” sem, mosolyt varázsolva most is a vendégek arcára. Finom volt az ebéd, kellemes a társaság, és kegyes az időjárás.
Azt csak később tudtam meg Lujzitól, hogy a Veszprémbe busszal visszainduló társaságot elkapta egy hatalmas eső, amelynek vészjósló felhőit mi is láttuk az autópályáról Budapest felé tartva. Remélhetőleg nem csak erről lesz emlékezetes a 2025. évi füredi majális a résztvevők számára.
Köszönet mindenért!
B. Gados Júlia
