Nagy érdeklődés mutatkozott az április 23-ra meghirdetett göllei kirándulásra, így 25 fő távolsági autóbusszal, 18 fő személygépkocsival érkezett Fekete István író szülőfalujában. Jókai mellett a legolvasottabb magyar író, mezőgazdász a természet és a vadászat szerelmese 125 éve született Somogy vármegyében. Az Emlékházat, valamint az író életét és munkásságát a falu alpolgármesterének, Banda Zoltánnak remek vezetésével ismerhettük meg.
Az író Göllében végezte az elemi iskola első 4 osztályát, majd Kaposvárra költöztek és a polgári fiúiskolában tanult tovább. 1917-ben önként vonult be katonának, majd 1918-ban hadiérettségit tett. Mezőgazdász végzettségét a debreceni Gazdasági Akadémián és a Magyaróvári M. Királyi Akadémián szerezte. Bakócán segédtisztként, Ajkán már gazdatisztként dolgozott. Kitűnő szakmai munkájával országos hírnevet szerzett. Ajkán kötött házasságából két gyermeke született. 1934 körül kezdett írni, először a Nimród vadászújságban, majd Kittenberger Kálmán és Csathó Kálmán bíztatására és támogatásával a szépirodalom felé fordult. Első regényével A koppányi aga testamentumával, majd a Zsellérekkel is pályázati első díjat nyert. 1936-tól az Új idők folyóirat szerkesztője, 1940-től a Kisfaludy Társaság tagja. Minden évben néhány hetet vadász szenvedélyének hódolt. 1946-ban tiltólistára került a politikai tárgyú írásai miatt, könyveit nem adták ki, majd osztályidegenként kizárták a M. Írók Szövetségéből. Két egyházi jellegű folyóiratban publikálhatott tovább, népszerűsége folyamatosan nőtt. 1955-ben Halászat című könyvét tankönyvként jelentették meg. 1960-ban a Tüskevár című regényéért József Attila díjjal tüntették ki, majd számos elismerés után 1970-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Számos regényt, ifjúsági könyvet, történelmi regényt, elbeszélést, vadászati témájú könyvet köszönhetünk neki. Gáspár János írta Fekete Istvánról: eljutott „A koppányi agától a halhatatlanságig”.
1968-ban érte első, majd alig két év múlva a következő szívinfarktusa, amely végzetesnek bizonyult. Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, majd családjának kérésére 2004-ben kedves falujában újratemették. Műveit fia szerint 8.7 millió példányban adták ki (pontos adat nem ismert). Önéletrajzi regénye a Ballagó idő.
Az Emlékház megtekintése után a közelmúltban már nagyrészt felújított, műemléki védelem alatt álló RK. templomot tekintettük meg, amelyről rövid ismertetőt is hallhattunk.
Időközben megérkezett az ebédünk, melyet a kultúrházban fogyasztottunk el. Következő látnivaló a különleges Bélyeges téglakiállítás volt, ahol az 1700-as években készült téglát is láthattunk. A gyűjteményt 2009-ben Őri Nándor hozta létre és mintegy 500 darabból áll.
Időközben elindult a népszerű lovashintós falunézés is. Végül kilátogatva a temetőbe mécsest gyújtottunk az író nyughelyén.
Ismét egy jó hangulatú, értékes napot töltöttünk együtt.
Vajna Ferencné klubvezető
Somogy Vármegyei Adóügyi Klub
