Cseh Tamásra emlékeztünk Tordason, aki 2009 óta már nincs közöttünk. Január 22-én volt a születésnapja, ami minden évben arra ösztönzi Cseh Györgyöt, – aki kultúr -misszionáriusként szervezi az irodalom, a film és zenei élet területére a különböző ismeretterjesztő programjait- hogy egy emléktúrát szervez Tordasra, ahol Cseh Tamás a gyermekkorát töltötte.
Cseh Tamást, a 2009. decemberében posztumusz magyar örökségdíjjal kitüntetett Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerzőt, énekest, színészt, előadóművészt, rajztanárt, szerintem a mi korosztályunk valamennyi tagja ismeri, és remélem elég sokan szeretik is dalait.
Most akkor olvassuk a szombati túra egyik résztvevőjének, Lancendorfer Krisztinának a rímekbe szedett megemlékezését az eseményről. A Martonvásárról induló, Tordasra vezető mintegy 4 km-es gyalogtúrán a NAV NYOPSZ Dél-budapesti és az Észak-budapesti klubból érkezett tagok és külsősök vettek részt.
Pocsék az idő, párás a lég,
Gyorsan eltelt megint egy év.
Tordasra harmadszor érkezünk,
Az idő nem tehet keresztbe nekünk. Legutóbbi eseményről.
Cseh Tamásért sokan lelkesednek, de vannak akik nem.
Tábortüzek hangulatát idézi fel nekem.
Visszahoz valamit abból a világból,
Mely ma sem áll tőlem távol.
A dombtetőre szuszogva kaptatok,
Megleljük a házat, az egykori Cseh lakot.
Gyuri programjának híre ment Tordason,
Nagy István szeme megakadt a honlapon.
A lelkes műgyűjtő úgy gondolta,
Csoportunkat titkos kertjébe meghívja.
Hogy kicsoda Melocco Miklós?
Sokan ismerik nevét,
Tordason e házban tette le névjegyét.
István szívesen invitál a kapuban
„Örülök, hogy jöttek, udvarom, házam nyitva van”.
Olyan, mint egy mesebeli titkos kert,
Minden szeglete képet, szobrot, domborművet, rejt.
Baráti megbízásból nőtte ki magát,
Feltárja előttünk a kincseivel telt szobát.
Amit odabenn láttam,
Kis híján leesett az állam.
Terített asztallal vár,
Falatozhat belőle, ki erre jár.
Amerre nézek, Melocco mester munkái,
Megnézheti bárki,
Csak meg ne feledkezzen előre regisztrálni.
A kertben sorakoznak Kossuth díjasok,
Cseh Tamás, Latinovics, Makovecz
Mellett
Kós Károly, Petőfi, Madách, Wichmann Tamás is helyet kapott
A nagyvárosi létben jut mindenkinek minden,
Csak önzetlen szeretet nincsen.
Tordason pedig van valaki,
Ki nem akar mindent,…csupán kincseit másokkal megosztani.
Szívesen időztünk volna még,
Gondolatban tervezzük a viszontlátás örömét.
Kisütött a nap, derűsen folytattuk utunk,
Nem számítottam rá, hogy már megint futunk.
Kissé késve érve a Kultúrházba,
Juhász Péter vendégeit forralt borral várja.
Órák óta főzik a gulyást, sütik a fánkot,
Kár, hogy nem jöttetek, így nem kóstolhatjátok.
A nagyteremben Szemere Péter, ki Cseh Tamás életét ismeri
Köszönhetünk már jó néhány előadást neki.
Halk muzsika a háttérben,
Örülök, hogy újra visszatértem.
Cseh Tamás a vásznon “életre” kelt,
De az volt a legjobb, amikor “csak” énekelt.
Gitár húrjába csapva kergetett sokféle dallamot,
Bereményi Géza rá rímes szöveget faragott.
26 filmhez adta arcát, játszott színészeset,
Babérokra nem vágyott, ő Dalnoknak született.
Farmer, lezser pulóver öltözetéről csak akkor váltott,
Mikor megelevenítette az indián világot.
Barátaival nem játszotta, hanem élte,
Ő volt törzsében a “Füst a szemébe(n)”
Gyorsan telt az idő, már, már sötétedett,
Utolsó felvonás, a hazautazás következett.
Vendéglátóinktól elégedetten búcsúzunk,
Tudom jövő ilyenkor, újra találkozunk.
Ezúttal több volt az “idegen”, mint NAV-os tagunk,
Remélem Gyuri következő programján rád is számíthatunk.
Ez egy fenomenális nap volt,
Ahol minden mindennel klappolt.
Köszönöm, hogy hívtatok, hogy mehettem, hogy veletek lehettem.
