Az elmúlt hét szerdai (2024.10.16) kirándulás kellemes időben telt el ismételten nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Remek idegenvezetőink előadásai által igazán maradandó élményeket kaptunk! Köszönjük a szervezőknek!
A Kastély épülete és a Múzeum
Kelet-Szlovákiában, Rozsnyótól (Rožňava) északnyugatra a Sajó folyó völgyében áll négy sarok tornyával a „mesés” kétemeletes betléri kastély (kaštieľ Betliar) -egy romantikus építményekkel, barlanggal és vízeséssel ellátott csodálatos angolpark közepén elhelyezkedő reprezentatív vadászkastély.
A reprezentatív építményt, melynek történelme szoros kapcsolatban áll az Andrássy nemzedékkel, a 15. századból származó Bebek család váracskája helyén, a sűrűn beerdősített Volovské vrchy hegyoldal alatt, a betléri patak völgyében építették. A váracska falainak egy részét felhasználták a gótikus kúria kétszintes reneszánsz-barokk épületté történő átalakításánál a 17. és a 18. században. A kastély 19. századvégi külseje kisebb módosításokkal mind a mai napig megmaradt.
A kastély egyik legfigyelemreméltóbb része a központi könyvtár. A kastély könyvtárát 1790-ben Andrássy Leopold alapította és ebből az időből származik annak beltere is. Több, mint 14-ezer kötetet, főleg a 15.-19. századokból származó hittudományi, történelmi, földrajzi és filozófiai művet őriz, amelyek 15-féle különböző nyelven íródtak.
1945 -ig a kastély az Andrássy család betléri ága szükségleteit elégítette ki. A második világháború után államosították, ám eredeti berendezése megmaradt. A kastélyból múzeum lett, ahol A nemesség lakáskultúrája a 19. és 19. században c. kiállításban gyönyörködhet a látogató.
A kastélyt gyönyörű angolpark veszi körül, amely a maga 57 ha kiterjedésével Szlovákia legnagyobb gondozott parkjai közé tartozik.
A kastély története
A kastély elődjét a 18. század elején építették fel, Andrássy István utasítására, a Bebek család egykori Betléren álló kis várának helyén, annak köveit is felhasználva. A sarokbástyákkal megerősített kastély egy sűrűn beerdősített hegyoldal alatt, a Sajó völgyében áll. Sorsa összefonódott az Andrássy-családéval. Könyvtárát 1790-ben alapította Andrássy Leopold, ma több mint 14 ezer kötetet foglal magában 15 különböző nyelven, elsősorban teológiai, földrajzi, történelmi és filozófiai műveket. Az eredetileg gótikus kastélyt 1792 és 1795 között klasszicista stílusban építették át. A 18. század végén a kor elvárásainak megfelelően kastélyparkkal vették körül, ezt később kibővítették. Az angolkert ma 57 hektáron terül el, és a számos szobor mellett kerti pavilonokat, egy műbarlangot és egy vízesést is magában foglal. Mai, barokkos alakját 1880 környékén nyerte el, amikor akkori tulajdonosa, Andrássy Manó (a „Vasgróf”) elképzelései alapján jellegét egy vadászkastélyhoz hasonlóvá tették. Ez a külseje minimális módosításokkal a mai napig megmaradt.
1945-ig eredeti tulajdonosai, az Andrássyak lakták. Ezután államosították, azonban eredeti berendezése megmaradt. 1985-ben a szlovák nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánították. 1968-tól kezdődően évtizedeken át tartó felújításon esett át, a munkálatokat azok 1994-es befejezése után Europa Nostra díjjal jutalmazták. Ma a Gömör leglátogatottabb műemlékei közé tartozik.
A kastélyban ma múzeum működik, amely a korabeli bútorok mellett képtárat, szalonokat, fegyver-, porcelán- és üveggyűjteményeket tartalmaz. Pincéjében az időszakos kiállítások mellett az Andrássyak egzotikus vadász kincsei és műemlékei is helyet kaptak. A helyszínen egyaránt tartanak magyar és szlovák nyelvű túravezetéseket. A múzeumba a normál belépőjegy ára 10 euró.
Szecessziós síremlék a krasznahorkai vár tövében
A különlegesen szép, szecessziós stílusú Andrássy-mauzóleumot, müncheni művészekkel, 1904-ben építtette Krasznahorka ura, Andrássy Dénes felesége, Franciska számára.
A szecessziós rotundaszerű épület építéséhez a világ különböző márványbányáiból szállították a legjobb minőségű anyagot. Az épület külső vonásaiban az egyiptomi és a bizánci-ravennai építészetre emlékeztet. A bejárat fölött hatalmas dombormű látható az Andrássyak címerével. A belső teret két carrarai márványból faragott szarkofág uralja, rajta a házaspár: Hablawetz Franciska és Andrássy Dénes portréja.
A mauzóleum kupoláját apró, aranyfüsttel bevont, velencei üvegdarabokkal díszítették, az ablakok pedig csiszolt achátlapokból készültek. A térhatású oltárkép Szent Franciskát ábrázolja, 6000 színes márványdarabból áll.
Az egymillió aranykoronába került épület munkáinak számláit a munka végeztével a gróf elégette. A mauzóleum parkjában a család kedvenc tacskójának bronzszobra Stróbl Alajos munkája. Az épület előtt gróf Andrássy Dénesné márványszobra látható.
Rozsnyó nevezetességei
A város történelmi központja a 15. században kezdett kialakulni. Maga a központ egy tágas térből áll, amely a legnagyobb négyzet alaprajzú középkori tér a mai Szlovákia terültén. A város főterét pompás polgárházak és utcahálózat veszik körül. A város ebben a részében találhatóak meg a város építészeti látványosságai – a reneszánsz őrtorony (renesančná strážna veža), a városháza, a püspöki palota, az ágostonos kolostor, az egykori bányakamara épülete, az evangélikus templom és több más érdekesség. A város legszebb és legfontosabb nevezetessége a 14. századi gótikus Szűz Mária Mennybevétele-katedrális. A történelmi városrészt a látogatók a magasból (a reneszánsz őrtorony erkélyéről) is megcsodálhatják. Azok, akik meg szeretnének ismerkedni a város bányászati múltjával, meglátogathatják a Bányászati Múzeumot, amely a Szlovák Karszt természeti szépségeit is bemutatja.
A forrásanyag (Wikipédia) segítségével a beszámolót a KELET-BUDAPESTI KLUB (A Mi kis Nyugdíjas csoportunk) tudósítója Grivant József készítette.
(Az alábbi fotókat Furákné Vali készítette, mivel én sajnos nem voltam a kiránduláson)
