A NAV-NYOSZ Egri Adóügyi Nyugdíjas Klub kis csapata 2024. szeptember 16-20 között Pécsre és környékére kirándultunk.
Esős, kellemetlen időben érkeztünk Pécsre, de a rossz időjárás nem vette el kedvünket, néhányan már délután útnak eredtünk felfedezni Pécs műemlékeit.
Elsőként a Postapalota épületét láttuk, melyen a mázas címer, a domborművek és a tetőcserép a Pécsi Zsolnay Porcelángyárban készültek. Következett a Zsinagóga és a Pécsi Nemzeti Színház gyönyörű épülete, majd a Széchenyi tér látnivalói. A tornyos városháza, a zsolnai kerámiás megyeháza, valamint a város egyik jelképe, a Gázi Kászim Pasa Dzsámija épületeiben gyönyörködhettünk, a sok más látnivaló mellett. Utunk a Dóm térre vezetett, ahol a Szent Péter és Szent Pál Székesegyházat sajnos csak kívülről láthattuk, mert már nem volt nyitva. Láttuk a Püspöki Palota szép épületét és a vándorló apostolok igen nagyméretű szobrait, a középkori egyetem maradványait. Kissé fáradtan a Barbakán melletti buszmegállóból helyijárattal tértünk vissza szállásunkra.
A második napon Szigetvárra látogattunk el, mely Magyarország leghősiesebb városa, az 1566-os hősies várostrommal, Zrínyi Miklós és Szulejmán halálával írta be magát a magyar történelembe. Elsőként a város legismertebb látnivalóját a Zrínyi várat jártuk körbe. A vár közepén az Andrássyak egykori lakóépületében berendezett vármúzeumban idegenvezető segítségével a város múltjáról szereztünk új ismereteket. Szulejmán szultán egykori dzsámijában két „vitéz” fegyver és harcászati bemutatót tartott csoportunknak. A dzsámihoz csatlakozik egy csonka minarett. Az eredetinek csupán egyharmada áll, mert egy villámcsapás lerombolta. Láttuk a helyet, ahol Zrínyi Miklós 300 katonája élén páncél és sisak nélkül a biztos halálba rohant. A belső vár előkerült alapjaiban látni lehet annak a toronynak a helyét, amelyben a puskaport tárolták, melyet a vitézek halála után a még életben lévő várvédők a törökökre robbantottak.
Délután a Zrínyi Térre vezetett utunk, ahol az egykori Ali Pasa Dzsámit, a városházát, Szent Rókus szobrát és a Zrínyi emlékművet láttuk. Az emlékmű valójában egy oroszlán, mely tapossa a török zászlót. Továbbhaladva a török házban a törökök életével ismerkedtünk, melyet élethű viaszbábúk mutatnak be.
A harmadik napi programunkban Siklós és Máriagyűd szépségei következtek. Elsőként a várat néztük meg, majd a Malkovics Bej Dzsámiba vezetett utunk. A közelben meglátogattuk a Szent Demeter szerb ortodox templomot. Mindhárom helyen érdekes ismertetőt hallgattuk a nevezetességről.
A várat több család birtokolta, majd 1543-ban a török több napig tartó ostromban elfoglalta. Vass Mihály várkapitány csak akkor adta fel a várat, amikor a belső várban elfogyott a puskapor. A törökökkel folytatott tárgyalás során elérte, hogy a védők és a várnép szabadon elvonulhatott. A vár 143 évig volt török kézen.
Délután Máriagyűdre utaztunk, ahol a búcsújáróhely bazilikáját, szabadtéri oltárát és a kálváriát jártuk végig. A kálvária stációkép sorozata égetett, mázas zsolnai kerámia alkotás.
Negyedik napunkon Mohács nevezetességeivel ismerkedtünk. Elsőként a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomhoz vezetett utunk. A templom alapkövét a mohácsi csata 400-ik évfordulójának emlékére helyezték el. Az ország első bordázat nélküli betonhéjazatú, kupolás építménye. Bizánci stílusú épület, mely parafalemez borítást kapott. A templom alapjába 3 000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából vett egy-egy kilogrammos emlékföld csomagot helyeztek el, mely a testvéri szeretetet, összefogást szimbolizálja. Az egyik oltárnál Szent István intelmeit olvashatjuk, mely egyike „Ne feledd, amely nemzetnek múltja nincs, jövője sem lehet”
A Kanizsai Dorottya Múzeum tárlatán találkoztunk mázas- és kerámia gyűjteménnyel, Mohácson élő különböző népcsoportok viseleteivel, bútoraival, használati tárgyaival. várostörténeti emlékekkel.
A gyönyörű, napsütéses időben sétáltunk és üldögéltünk a Duna partján.
A Busó udvarban lévő kiállításon ízelítőt kaptunk a busójárás hangulatából.
Utolsó, rövidke napunk sem telt látnivalók nélkül. Reggel Pécsen a Néprajzi Múzeumba vezetett utunk, amely a város és a megye magyar és nemzetiségi népcsoportjainak kultúráját őrzi tárgyi formában. A múzeumban található hazánk második legnagyobb textil gyűjteménye.
A Jakováli Hasszán pasa Dzsámija Magyarország egyetlen középkori török temploma, amely mellett minaret is áll. Ezen kívül még Érden és Egerben találunk minaretet, de azok egymagukban állnak, nincs mellettük dzsámi. A dzsámi minden sarkában találunk egy cseppkő boltozatot, mely az iszlám díszítőművészetre jellemző forma. Az épülethez egy igencsak kreatív interaktív kiállítás is tartozik, mely teljes belső berendezése a török kormány ajándéka.
Ebéd után a csomagokat felvettük és mentünk a vasútállomásra.
Nagyon gyorsan eltelt ez az öt nap, élményekben nem volt hiány. Az estéinken is beszélgetésekkel, kártyázással mulattuk az időt. Az első nap kivételével az időjárás is kegyes volt hozzánk. Ebben az évben sajnos ez volt az utolsó többnapos kirándulásunk, de már tervezzük a 2025-ös év kirándulásait.
NAV NYOSZ Egri Adóügyi Nyugdíjas Klub
Mucsi Péterné, klubtag
