Július 2-4 közötti időpontban háromnapos kirándulást szerveztem a Kelebiai Pénzügyőr Klub és a Kelebiai Nyugdíjas Egyesület tagjai számára.

Kedden reggel startoltunk el Budai Béla egyéni vállalkozó buszával Tompáról. Immáron több mint két évtizede vele utazunk a kirándulásokra.

Kelebia, Bácsalmás és Baja érintésével már 12.30 kor megérkeztünk Nagykanizsára a Kőnig Hotelbe, ahol az ebéd elfogyasztása után, percek alatt elfoglaltuk a szállásunkat, hiszen a szobakiosztást már napokkal előbb egyeztettük a szálloda alkalmazottjaival.

A csendes pihenő után 16.00 órakor indultunk Cinki Feri barátom vezetésével Homokkomáromba, ahol megtekintettük a gyönyörű környezetben elhelyezkedő, háromszáz évvel ezelőtt épült és húsz évvel ezelőtt felújított Európai hírű templomot, amely egy igen látogatott Mária kegyhely.

Egy kis ékszerdoboz ez a templom!

Megnéztük a két évvel ezelőtti kettős évforduló emlékére Cink Feri és Faferi által állított márvány emléktáblát és végig mentünk a romantikus környezetben kanyargó stációs úton.

A templomhoz vezető dimbes-dombos út mellett megcsodáltuk a teljes életnagyságban felállított, magyar történelmi hírességeket ábrázoló fából faragott szobrokat. Érdekesség, hogy ezek a szobrok az évente Nagykanizsán megrendezett művésztáborban készülnek és minden évben egyet elhelyeznek itt az út mellett.

Innen az utunk Horváth Ferenc Barátunk birtokához vezetett. Ő egy faiparral foglalkozó nagyvállalkozó, a „Faferi KFT.” tulajdonosa. Itt terül el egy több mint 26 hektáros halastó, erdőkkel körbe véve. Lehet bérelni faházakat, van kempingelési lehetőség és természetesen sok-sok stéggel pecázási helyek. Bőséges a halállomány.

Az üdvözlő italok elfogyasztása és a kölcsönös köszöntők meghallgatása után Feri az 50 fő befogadására és ellátására alkalmasa rendezvény házban megvendégelt bennünket egy általa főzött finom vegyes halászlével és túrós csuszával.

A halászlébe és a csuszába való házitészták elkészítése Böbe nevéhez fűződik!

Az étkezés közben és után Cinki Feri finom borait kóstolgattuk. A jó hangulatú beszélgetések mellett a társaság egy része még táncra is perdült.

Jól esett az éjszakai pihenés!

Szerdán a bőséges reggeli elfogyasztása után buszra szálltunk és elindultunk Horvátországba, Csáktornyára.

Januártól Horvátország is a Schengeni övezet tagja, így már nincsen határellenőrzés és lehet haladni.

Ami azonnal feltűnt a határ átlépése után, hogy jók az utak, szép rendezett, virágos települések és tisztaság van. Nekem az ugrott be, amikor a hetvenes években először jártam Ausztriában.

Csáktornyán megnéztük a felújított Zrínyi várat és a hozzá tartozó kiállításokat. Itt szomorúan kellett megtapasztalni, hogy sehol egy magyar nyelvű felirat, az idegenvezetés csak horvát és angol nyelvű.

Mintha ez a vidék és a hajdanán itt tevékenykedő híres magyar őseink nem is lettek volna magyarok és a történelmünk részei. Ez nagyon szomorú tényként kellett tudomásul vennünk.

Szabadprogramként séta a takaros, tiszta belvárosban, fagyizás, kávézás következett.

Ezután a nem messze lévő Strigova és itt a Kossi Pincészet, ahol a pincében öt fajta finom bort kóstoltunk, (borkorcsolya mellett) majd a fenti étteremben következett a fejedelmi ebéd.

Marha húsleves, sültes tál négyféle sülttel, savanyúság, kétféle rétes és természetesen bor.

Az ebéd elfogyasztása után a gazda zenélt nekünk, úgyhogy a finom ebédet le lehetett rázni egy kis tánccal.

Innen, hogy némi izgalom is legyen ebéd után, egy nagyon keskeny szerpentin úton felkapaszkodtunk a busszal a Vidikovac Maderkin breg tetejére egy 48 méter magas kilátóhoz, ahonnan gyönyörű panoráma tárult elénk. Nagy kár, hogy lift nem volt és így csak a társaság fele vállalta a lépcsőzést.

Ezen a hegyoldalon láttam életemben előszőr teraszos szőlőültetvényt! Érdekes és látványos volt.

Ezután a szálloda felé vettük az irányt, de még megálltunk Tótszentmártonban Vlasics Lajos pincéjénél, ahol megkóstoltuk Lajos borait és elfogyasztottunk egy remek, frissen készült grill vacsorát.

Megint jól esett az éjszakai pihenés!

Csütörtökön a reggeli elfogyasztása után Csizmadia Tibor rendkívül intelligens, szimpatikus fiatalember idegenvezetésével tettünk egy nagy belvárosi sétát Nagykanizsán, majd elindult a busz hazafelé.

Szekszárdon a Vén dió étteremnél még megálltunk egy nagyobb pihenőre és így volt lehetőség ebédelni is. Este hatra már haza is értünk!

Kegyes volt hozzánk az időjárás is, hiszen két nagyobb hőhullám között ez a három nap igazi kiránduló idő volt!

Az út során rengeteg fotó készült, melyekből közzéteszek egy kis válogatást.

                                                                                                         Horváth Zoltán szervező