Ezúttal az időjárás kegyes volt hozzánk, és az autóbuszos utazás is kellemes volt. Útban Pozsony felé betértünk a Hauswirth család tulajdonában álló csokoládégyárba Kittseeben, ahol lehetőségünk nyílt csokikóstolásra és vásárlásra is.
Pozsonyban jó idegenvezetéssel sok szépet láthattunk. Nagyon jó kirándulás volt. Mindenki jól érezte magát és kellemes élményekkel gazdagodtunk ismételten! Köszönjük a Szervezőknek és Varga Sándornak is, aki sajnos egészségi probléma miatt nem lehetett velünk.
AJÁNLÓ
Gyalogos városnézés Pozsonyban
A gyalogos városnézés folyamán egy kellemes séta keretén belül megismerhetjük Pozsony történelmi belvárosát. Végigjárjuk a magyar királyok koronázási útvonalát érintve azokat az épületeket és helyszíneket, melyek szorosan kapcsolódnak a magyar történelemhez. A sétát legendák és mondák is színesítik.
Pozsonyi vár:
A Pozsonyi vár impozáns épületegyüttese egy, a Duna szintje felett 85 méter magas dombon áll. A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át. A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.
Szent Márton-székesegyház:
A gótikus stílusú Szent Márton-székesegyház Pozsony legnagyobb, legrégibb és legdíszesebb temploma. 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát 1,57 méter magas és 300 kg-ot nyomó szent korona aranyozott mása díszíti. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.
Szlovák Nemzeti Színház:
1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.
Fő tér
Hosszú története során az események középpontjában volt. Volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere, köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.
Szent Márton-székesegyház:
A gótikus stílusú Szent Márton-székesegyház Pozsony legnagyobb, legrégibb és legdíszesebb temploma. 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát 1,57 méter magas és 300 kg-ot nyomó szent korona aranyozott mása díszíti. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.
Klarisszák temploma:
Pozsony egyik legrégebbi gótikus stílusú temploma. Oldalához ötszögletű, vízköpőkkel és szobrocskákkal gazdagon díszített gótikus tornyot emeltek. Itt őrizték hajdan Szent Margit földi maradványait és valószínűleg a mai napig itt vannak eltemetve. Miután II. József 1782-ben eltörölte a szerzetesrendet, az apácáknak el kellett hagyniuk kolostorokat. Az egykori kolostort átalakították a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. A gimnázium egykori diákjai közül meg kell említeni Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevét
Mihály-kapu:
Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta. A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le. Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg. A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfal maradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok.
Az Országgyűlés épülete:
Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés.
A beszámolót és az ajánlót a KELET-BUDAPEST KLUB (a Mi kis Nyugdíjas csoportunk) tudósítója a Wikipédia segítségével
Grivant József készítette.
