Sűrű ősz előtt áll a fővárosi és Dunakanyar Pénzügyőr nyugdíjas klub társasága, melynek első állomása a Dunakanyar klub szervezésében, Szobon, a jól ismert templomkert belső udvarán történt.
Szeptember 21. csütörtök.
Szép számú jelentkező – közel negyven fő – gyülekezett a Nyugati pályaudvaron, és előzékeny urak vártak, segítették le a hölgyeket a járatról a szobi vasútállomáson. Ezúttal nem a szimatunk után mentünk, hiszen a menü hideg volt – ellentétben a meleg fogadtatással. Az előőrs, a Dunakanyar klubvezetője, Szabó Józsefné, valamint a séfek séfe, Csík István, és az újabban „kézilány” szerepére vállalkozó „kézi fiú”, Kardics Antal nyitott kertkapuval, kisüstössel, tárt karokkal fogadta a Pestről érkezőket. Ha kitüntetést adnék át, élnék a szokásos „elévülhetetlen érdemei” szófordulattal, ami Csík Pista feleségét, Mártit illeti. Hiszen a bevásárlásból, előkészületekből hosszú évek óta, és most is, kivette a részét. Meg kell hagyni: jól kavar… Köszönjük, Márti, számítunk rád továbbra is!
A menü ezúttal kacsamájas jó darabos, tehát „igazi” májból készült, és vaj-márványsajt krémes kenyér volt, lila hagymával, házi csalamádéval, chili paprikával. (A savanyúságokat készítőknek köszönjük, a chili paprika termelőjére, kínálójára holnap is emlékezni fogunk!)
Bőségről a szobi örömanyák – pardon öreganyák – gondoskodtak, szokásosan isteni házi sütikkel, édességekkel, ropival, pogácsával, jókedvről pedig a borocska, söröcske, pálinkácska. Vagy fordított sorrendben.
A születésnaposokról se feledkezett meg a klubvezető, hiszen köszöntötte őket egy szál gyönyörű, sárga rózsával.
A süti-pálmát ezúttal Czipó Gerti sütő-melegen kínált fügés lepénye vitte el, ugyanis olyan kapós volt, hogy sajna csak a társaság fele tudta minősíteni.
Szabóné Marika hirdetett néhány szolgálati közleményt és tájékoztatta a tagságot a Veszprémi Agóra Kulturális Központ által, szeptember 20-án megtartott Idősek világnapja rendezvényről, melyen a NYOSZ néhány tagja is megjelent. A klubvezető ismertette a közeljövőben sorra kerülő programokat is, hiszen alig alszunk párat, és útra kelünk három napra az osztrák Wörth-i-tóhoz. Hazatérve kimossuk a ruhákat, ismét bepakolunk, a fővárosi klub által szervezett, Bosznia-Hercegovinai mandarin és gránátalma szüretre. Október vége felé – időpont és tartalom még egyeztetés alatt áll – „egyéjszakás kaland” elé nézünk, Zirc, Kőszeg, Kismarton, Fraknó vára irányában.
Kedves klubtársak! Pihenésre nincs idő, élni – ÉLNI – kell!
Kedves Dunakanyar, kedves Fővárosi klub, kedves Szabóné Marika, Csík Pisti, Csík Márti, Kardics Tóni – és mindenki, aki egy öltéssel is hozzájárult a klubélet szövetének erősítéséhez: köszönjük a mai élményt, és minden további baráti együttlétet!
Így van ez: a minőség az minőség!
Untener Erika
