A tegnapi napon (2023.04.26) Sárospatakon jártunk. A sok látnivaló miatt két csoportra osztva a látnivalókat úgy osztottuk meg idő hiányában, hogy az egyik csapat most a Vörös Tornyot és Rákóczi Múzeumot a másik csapat, Sárospatak Református líceum kollégium, könyvtárat nézte meg!
Októberben majd fordítva újra elmegyünk!
A sárospataki Rákóczi-vár egyike a hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb épületeinek, amely az átalakítások és tulajdonosváltások miatt barokk és romantikus stílusjegyeket is hordoz.
A várat Perényi Péter építtette 1534-37 között, aki a mohácsi csata után tett szert a területre. A várfallal körülbelül egyidős az erősség centruma, az ötszintes Vörös torony, amely egy észak-itáliai mester, Alessandro Vedani nevét dicséri. A Perényiek kihalása után a vár gyakran cserélt gazdát, egészen 1616-ig, mikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén fejedelmi birtoknak minősítették, s a várat jelentősen kibővítették
A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja volt: itt tartották az 1708-as országgyűlést is. Később a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek tulajdonába, majd a második világháború után az állam birtokába került. Napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításainak helyszínei.
A régi, rombusz alapú „belső várat” sarkain bástyák övezik, a várkastélyt pedig árok veszi körbe.
Az udvar ékessége a Lorántffy-loggia
Az oszlopos-árkádos építészeti gyöngyszem a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze.
A torony legalsó szintjének homlokfalain lőréseket alakítottak ki. A bejárati szinten volt a konyha, a kincstár és a levéltár, valamint a kancellária és a sáfárház.
A harmadik és a negyedik szint között a homlokzat mögött védőfolyosók húzódnak, melyekből lőrések nyílnak. A negyedik szinten található a nagy terem, különösen szép reneszánsz faragványairól és 16. századi ornamentális falfestéséről híres. Ágyúállások céljára a legfelső szinten 1656-1658 között négy tornyot építettek, melyek közül ma már csak három áll.
A negyedik, a torony délkeleti sarkával együtt 1702 körül leomlott.
Sárospataki Rákóczi Múzeum
Balassa Iván igazgatósága első évében alakult meg a Sárospataki Rákóczi Múzeum Baráti Köre, melyről így szól az irattári jelentés:
„1956. április 22. Ma tartja alakuló közgyűlését a Sárospataki Rákóczi Múzeum Baráti Köre. A Rákóczi Múzeum dolgozói széleskörű társadalmi szervezetet hoztak létre a múzeum támogatására, propagálására, a vidéki kutatók támogatására. A közgyűlésen megbeszélik a Baráti Kör konkrét feladatait, terveit, javaslatokat tesznek a munkalehetőségeinek biztosítására. A jövőben a Baráti Kör fogja a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei című kiadványsorozatot kiadni.
A Kör célja a Bodrogköz, Hegyalja, Hegyköz történeti, néprajzi emlékeinek összegyűjtése, feldolgozása és közreadása kiadványok formájában. Vizsgáljuk a falu mai átalakulásának történeti, néprajzi és gazdasági kérdéseit. Az így feltárt anyag közvetlenül szolgálja a szülőföld megismerését, a hazafias nevelést. A múzeum Baráti Kör feladatának tekinti Zemplén megye történeti, régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, gazdaságtörténeti emlékeinek feltárását, rögzíteni kívánja a mai nagy átalakulás legfontosabb helyi eseményeit. Szeretnénk a múzeumot a helyi kutatás középpontjává tenni.”
Mint tudjuk, Balassa Iván tudományos pályáján fontos szerep jutott a szerkesztői munkának, így feladatának érezte a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei című sorozat kiadását, melyet részben ő írt (Földosztó mozgalom a Bodrogközben 1898-ban – 1956, Sárospataki vezető – 1957, Vezető a sárospataki várban – 1960, Néprajzi feladatok a Hernád és a Tisza között – 1960) és szerkesztett 1956-61-ig. Erre így emlékszik:
„Kiadtam az Újszászy Kálmán – Balassa Iván – Román János: Sárospataki vezető című útmutatót a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei című sorozatban, melyet Dankó Imre alapított, majd én folytattam. Szerkesztésemben a 23. számig láttak a Füzetek napvilágot, anélkül, hogy bármilyen állami támogatást kaptunk volna. Kiadóként a Rákóczi Múzeum Baráti Köre szerepelt, mert ebben az időben minden egyes számot külön-külön engedélyeztetni kellett. A sorozatot utódaim is folytatták és itt jelent meg 1997-ben Balassa Iván – Kováts Dániel Sárospatak határának helynevei című munkánk, melyben nagyszerűen fel tudtuk használni a tanácsi jegyzőkönyvekből kijegyzetelt adatokat.
Balassa Iván szorgalmazására a múzeum papírszalvéta-sorozatot készített, mivel abban az időben az ország lakossága szalvétagyűjtési lázban égett. A várat ábrázoló szalvétákból tízezer példányt nyomtak és ennek a bevételéből tudták finanszírozni több múzeumi füzet kiadását.
Sárospatak Református líceum
kollégium, könyvtár a sárospataki református kollégium története:
Az iskolát 1531-ben Perényi Péter parancsára alapították. A Kollégium diákjaiból kerültek ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legkeményebb irányítói közül többen. Az iskola híres volt magas műveltségű tanárairól, és azok európai szintű tanításáról. Működését a Perényiek után utódaik is támogatták.
Klikkelj az alábbi linkekre!
Mecénás: A Sárospataki Református Kollégium iskolakertjének története: szobrok és épületek
Sárospataki Református Kollégium és Könyvtár.
A beszámolót készítette ( a Wikipédia anyagából kölcsönözve ) a KELET-BUDAPESTI KLUB A Mi kis Nyugdíjas csoportunk tudósítója
Grivant József
Képes beszámoló az általam készített fotókból:
