A miskolci adóügyi klub szeptemberi programjában a Megyer-hegyi Tengerszem és Sárospatak meglátogatása szerepelt. Mindkét hely régi bakancslistás helyszín. Patakon már a klubbal is megfordultunk, de akkor a várat és környékének látnivalóit tekintettük meg, ízelítőt kapva a Zemplén szépségeiből is.
A tufába vájt tengerszem helyén valamikor malomkőbánya volt. A Sárospatak közeli Megyer-hegyi Tengerszemnek nincs köze a gleccserekhez, hanem emberkéz alkotta, pontosabban a malomkőbányászat „képződménye”, melyet a XV. és a XX. század közötti kőfejtés folyamatosan formált. Ma már a legszebb magyar természeti csodaként említik, 1997-től természetvédelmi terület. Napjainkban a malomkőbánya a természettel összehangolt egységet alkotva a Bükki Nemzeti Park része.
A Sárospatak fölött magasodó Megyer-hegy riolittufa kúpja egy eldugott természeti csoda, melyet szélesebb körben a turisták is csak az utóbbi évtizedekben kezdenek felfedezni. A hegy bányászathoz kovasavval szilárdított kőzetét igen nagy keménység jellemzi, melyet kristályos zárványai és üregei tettek alkalmassá malomkőgyártásra. A kézi erővel zajló malomkő-kitermelést végző bányamunkások a XV. századtól kisebb üregeket vájtak a hegy riolittufa falába, így alakítva ki lakásaikat. Az egykori bánya fejtési gödrében keletkezett, a napjainkban itt található állandó vizű tó, aminek legnagyobb mélysége 6,5 méter. Az 1907-ig végzett bányászat idején a fejtést akadályozó víz eltávolítását elvezető csatornák kiépítésével oldották meg.
A 303 méter magas Megyer-hegy „bevételét” előzetes bükki edzéssel alapoztuk meg, ugyanis a szintkülönbséges, köves utak megmászása számunkra már kihívást jelent. A jelentkezéseket ösztönözte klubvezetőnk B terve azon klubtársainknak, akik mozgásszervi nehézségek miatt a gyalogos túrára nem vállalkozhattak. Elfogadható költséggel lehetőség nyílt dzsip igénybevételére is, így közel 40 klubtagunk jelentkezett az izgalmas kalandra. Az ösvény végén – a csúszós tufás köveken, illetve a dzsipen megtett kockázatos, adrenalin szintet növelő út után – kitárult a tér és varázslatos látvány fogadott minket, olyan érzés volt, mintha nem is hazai területen járnánk, hanem valamelyik híres külföldi kanyonban. A lábunk előtt hatalmas, függőleges sziklafalak szakadnak bele a tó sötétbarnaként leírt, de valójában mindig változó, meghatározhatatlan színű vizébe. A tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A magasra nyújtózó falak között a tavat átívelő drótkötélpályát építettek ki és a minket már izgalomba nem hozó Via Ferrata pálya is várja a kalandvágyókat, hegymászókat. A tengerszem mellett Őrlőműhely is működik, így ha kedvünk támadna, kis mennyiségben, saját magunk őrölte lisztet is hazavihetünk. A tó körül sétányt is kialakítottak, ahonnan felülnézetből tekinthetünk rá a csodálatos természeti szépségre.
A tengerszemtől néhány perces sétával elérhető a 300 méteres magasságban kiépített Megyer-hegyi Kilátó, a 18 méteres lombkoronaszint felé érő építmény tetejéről mesés körpanoráma nyílik nemcsak a Zemplén hegységre és a Bodrogközre, hanem a Keleti-Kárpátokra is. A Megyer-hegyi Tengerszem több tanösvényen is megközelíthető, így a vállalkozó szelleműek egész napos túrát is tehetnek a környéken.
A Bodrog völgyében elterülő, a történelmi forrásokban Patakként is emlegetett Sárospatak Borsod-Abaúj-Zemplén megye határain túlmutató jelentőségű fontos kulturális központ, történelmi település és turisztikai célpont is.
A Rákócziak – akiknek Sárospatak az 1600-as évek elején került a tulajdonába – meghatározó szerepet töltöttek be a város, így az iskola és a könyvtár sorsának alakításában is. I. Rákóczi Györgynek, feleségének Lorántffy Zsuzsannának és fiának III. Rákóczi Zsigmondnak a nevéhez számos, a város hírnevét emelő intézkedés kötődik. Báthori Zsófia férje, II. Rákóczi György fejedelem halála után rekatolizált, s ezért a jezsuiták Sárospatakot kérték tőle. A jezsuiták ekkor a főiskolát nemcsak az épület, de a város elhagyására is kötelezték. Sárospatakra – sok viszontagság után – 1705-ben újból egy Rákóczi, II. Rákóczi Ferenc segítségével térhettek vissza.
Perényi György koronaőr által – a reformáció szellemében – 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium az ország legrégebbi és legnevesebb iskolái közé tartozik, melynek falai között hazánk számos nagy alakja tölthette diákéveit. Klasszicista épületét 1506 és 1508 között emelték.
A Református Kollégiumot Bodrog-parti Athénként emlegetik, Csokonai Vitéz Mihály a Múzsák székhelyének nevezi, legújabb címe pedig a Magyar Cambridge, mivel az országban itt lehetett először angol nyelvű diplomát szerezni.
A kollégium épületébe belépve sajátos történelmi légkör fogad, érezzük, hogy a tudomány egyik fellegvárában járunk. A ma is zajló fejlesztések, korszerűsítések jól ötvöződnek az ősi hangulattal, ősparkja, botanikai különlegességei, környezetbe illő virágozása sétára, múltidézésre, elcsendesedésre csábítja látogatót.
A Református Kollégium Könyvtáráról az első írásos feljegyzés 1621-ből származik, egy külföldi felmérés szerint a világ legszebbjei között tartják számon. A Díszterem tervezője a klasszicista építészet nagymestere, Pollack Mihály volt. A terem különleges térhatást idéző kupolafestményével, freskóival, és hangulatával ámulatba ejti a látogatót. Gyűjteményében számos könyvritkaság, felbecsülhetetlen értékű dokumentum található: így kódextöredékek, ősnyomtatványok, unikális kiadványok a teológia, a filozófia és a társadalomtudományok területéről. Számtalan erőfeszítés, kutatómunka, diplomáciai huzavona és ötven év hányattatás után, 2006-ban – jelentős költségek vállalásával – hazakerülhettek Oroszországból a II. világháború során hadizsákmányként elhurcolt pataki könyvritkaságok is. Közérdeklődésre tart számot Lorántffy Zsuzsanna Bibliája, melyet saját kezűleg látott el jegyzeteivel. A múlt iránti tisztelet jeléül pedig az itt működő főkönyvtárosok képeit is kiállították.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának tavaly megnyitott felfrissült kiállításán az iskolatörténeti anyagot, a Rákócziakhoz fűződő dokumentumokat, tárgyi emlékeket, valamint a terület református egyházainak templomi gyülekezeti kincseit tekinthetjük meg. A háromdimenziós épülettörténeten, az élő szakrális tér bemutatásán kívül az országos, de nemzetközi viszonylatban is élvonalbeli kísérleti fizikaoktatás híres személyiségeivel, eszközeivel és a pataki deákélettel ismerkedhetünk. Nagyon ötletes a kollégium közel 500 éves történetének idővonalas ábrázolása, külön termek mutatják be a Rákócziakhoz és Lorántffy Zsuzsannához kapcsolódó emlékeket. A szemléletességet jól megválasztott, gondolkodásra késztető idézetekkel és interaktív módon is fokozzák.
A változatos nap végén elsétáltunk korábbi városnézésünk néhány helyszínére, majd kávéval, süteménnyel, egy-egy pohár itallal jutalmazva magunkat, a túrázástól fizikailag kicsit fáradtan, de szellemiekben gazdagodva, vidáman indultunk haza. A nap látnivalóinak összegzése és az élmények felelevenítése után már következő klubnapunk izgalmas csillagászati programját terveztük.
Kocsis Zsuzsa Borsod Megyei Adóügyi Klub
