A Magyar Természettudományi Múzeum Magyarország legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye. Az egykori lovarda, később Alfa mozi, ma a múzeum kiállítási épülete a budapesti Ludovika téren található.
1802-ben Széchényi Ferenc gróf felajánlotta könyvtárát és éremgyűjteményét a nemzetnek, hogy ezzel megvesse „egy közművelődési tudományos központ, egy nemzeti könyvtár” alapjait. Ebből alakult ki a későbbi Nemzeti Múzeum (és a Széchényi Könyvtár), melyen belül a gróf feleségének, Festetics Julianna grófnőnek az ásványgyűjteménye alapozta meg a későbbi természettudományi részleget.
Az első őslénytani gyűjtemény Rainer József főherceg ajándéka volt, mely 1811-ben érkezett, és ez évben vásárolták meg özv. Jordán Annától az első állattani gyűjteményt is. 1818-ban József Nádor megvásárolta Kitaibel Pál növénygyűjteményét, ezzel megvetette a botanikai osztály alapjait. A reformkor hazafias légkörében szépen gyarapodtak a gyűjtemények, adományozás és vásárlás útján egyaránt. A szabadságharc idejére az ásvány- és kőzetgyűjtemény 13 ezer darabot, az állattani anyag több mint 35 ezer példányt számlált. A szabadságharc bukása utáni időszak nem kedvezett a nemzeti gyűjtemények gyarapításának, nagyobb tételt csak a Királyi Magyar Természettudományi Társulat gyűjteményeinek átadása jelentett 1856-ban. Ekkor a teljes múzeumi anyag a Nemzeti Múzeum épületének tízegynéhány termét foglalta el, s az ekkori szokásnak megfelelően az elhelyezés egyben a bemutatást is szolgálta, s az anyag bárki számára megtekinthető volt.
A Múzeum történetéről a forrás anyaga a Wikipédiáról kölcsönözve!
Nagyon kellemes környezetben, remek Idegenvezető előadásában sok érdekes élményben volt részünk.
Grivant József,
a Kelet-budapesti Klub,
a Mi kis Nyugdíjas Csoportunk tudósítója
