Az elmúlt héten klubtagjainkkal autóbusszal a Tiszántúlra kirándultunk. Kaposvárról közel 300 km megtétele után érkeztünk Szarvasra, ahol elsőként az ország egyetlen működőképesen fennmaradt, ipari műemlékké nyilvánított Szárazmalom épületét tekintettük meg helyi vezetéssel. A klasszicista stílusú, csillag gerendázatú malmot 1836-ban a Bolza család építette. Két munkaműveletet is végzett 1962-ig, kukorica, árpadarálást és köles hántolást. Később újra működőképessé tették, így bemutató őrléseket ma is végeznek.
Következő állomásunk a Hármas-Körös legnagyobb holtága mentén kialakított, mára hazánk legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye a Szarvasi Arborétum, közismertebb nevén a Pepi-kert volt. Szakvezetéssel tekintettük meg az Alföld zöld-oázisában a száz évet megélt mocsári ciprusokat, fenyőket, köztük a mamutfenyőt, amelyet villámvédelemmel láttak el. Megcsodáltunk többek között óriás kocsányos tölgyet, vadgesztenyét, vasfát, tiszafát, japán juhart, liliomfákat és számtalan lágyszárú növényfajt. Az arborétumban 40 kékpáva sétál szabadon, éjszakánként őzek igazítják a fák lelógó koronáit, de egy emupárt is láthattunk.
Az Arborétum kikötőjéből indulva a Holt-Körösön a Katalin II. sétahajón folytattuk az utunkat Demeter István hajóskapitány szórakoztató idegenvezetésével. A hajóút során láthattuk a történelmi Magyarország mértani közepét jelző emlékművet, a Vízi Színpadot, a Bolza-kastélyt, a Millenniumi emlékművet, az Erzsébet hidat és számtalan mocsári ciprust, nyaralót, családi házat a part mentén. A sétahajózás közben hirtelen zivatar keletkezett, de a kikötéskor már ismét sütött a nap.
A kikötőtől néhány perces sétával elértük az ország egyetlen interaktív makettparkját a Mini Magyarországot, ahol hazánk, Erdély, Felvidék, Kárpátalja és az Őrvidék történelmi és építészeti nevezetességei elevenedtek meg előttünk zenével és harangszóval kísérve. Láthattuk a Balatonon ringatózó vitorlásokat és elindíthattuk a 600 méter hosszú vasúti sínen, alagutakon, hidakon, viadukton közlekedő mini mozdonyokat, szerelvényeket, állomásokon megállva. Örömmel fedeztük fel a makettek között a Kaposvári Csiky Gergely Színház szépséges, bár kissé kifakult épületét.
Az arborétum mellett, gyönyörű környezetben fekvő Aranyszarvas Panzióban vacsoráztunk, szálltunk meg és a reggeli elfogyasztása után innen indultunk tovább Békéscsabára.
Második napunkat a CsabaParkban található Kolbászmúzeumban kezdtük, ahol megismerkedtünk a méltán hungarikum Csabai kolbász készítésének múltjával, jelenével és tradicionális eszközeivel. Kóstoló ugyan nem volt, de a helyi húsbolt szinte teljes készletét is felvásároltuk.
Utunkat a Munkácsy Mihály Múzeumban folytattuk, ahol tárlatvezetéssel tekintettük meg a festőművész 14 alkotását és személyes relikviáit (Egy géniusz diadala), majd az állandó helytörténeti, régészeti, természetrajzi, iparművészeti és néprajzi tárlatokat. Ezt követően a Terrakotta Hadsereg – Az első császár üzenete – időszaki kiállítást láthattuk.
Városnéző sétánk első állomása a Tessedik Sámuel nevéhez köthető barokk stílusú Evangélikus Kistemplom, majd a díszesebb Páduai Szent Antal Katolikus Székesegyház volt, melyeknek történetét az idegenvezetőnktől, Buzási Évától ismerhettük meg.
Ebédünket a Szlovák Étteremben fogyasztottuk el, majd sétáltunk a belvárosban, elhaladva a Gőzmalom téren a kiégett István Malom épülete, a Városháza és több köztéri szobor előtt, majd sétánkat a Jókai Színház előtt fejeztük be (csoportképünk ott készült).
Hazautazás közben még megálltunk Soltvadkerten a Szent Korona Cukrászdánál, ahol a fagylaltok és sütemények óriási választéka állított bennünket dilemma elé, melyiket kóstoljuk meg, és melyeket vigyük haza? Késő este érkeztünk Kaposvárra, fáradtan, de ismét rengeteg élménnyel gazdagabban.
Vajna Ferencné, Somogy Megyei Adóügyi Klub
