A Földtani Intézet Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. A bányászati, geológiai kutatások fontosságát átlátó I. Ferenc József 1869. június 18-án írta alá az alapító okiratot, és nem sokkal később ki is nevezte az első igazgatót, Hantken Miksát, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium földtani osztályának addigi vezetőjét a Magyar Királyi Földtani Intézet élére, ami ezzel hivatalosan is megkezdhette működését.
A fővárosiak talán a Stefánia úti palotájáról ismerik leginkább a Magyar Állami Földtani Intézetet, de egy frissen megjelent kiadvány segíthet sokkal többet is megtudni a hazai földtan történetéről: a másfél évszázados évfordulóra a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat pazar kötetet adott ki a magyar geológia megünneplésére.
Noha az intézet önállósága 2012-ben megszűnt (előbb az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel olvadt egybe, létrehozva a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, majd 2017-ben ez utóbbit összevonták a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal is, megalkotva a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot), a 153 éves a Földtani Intézet című kötet méltó módon foglalja össze és mutatja be azt a munkát, amit az intézet neves geológusai, bányamérnökei, térképészei, hidrogeológusai, vegyészei, geofizikusai, geográfusai 1869 óta végeztek és végeznek Magyarország földtanának megrajzolása, ásványkincseinek megismerése és megismertetése érdekében.
Valószínűleg kevesen tudják álmukból felkeltve elsorolni a földtani intézet feladatait, ezért most eláruljuk, hogy azok a 153 év alatt viszonylag keveset változtak, (ami az alapításkor lefektetett elvek korszerűségét is jól mutatja). Az alapító okirat kikötötte, hogy elsősorban részletes földtani felvételt kell készíteni az országról és ennek eredményeit meg is kell ismertetni a tudomány, a földművelés és az ipar igényeinek megfelelően. Másodsorban el kell készíteni és kiadni az ország (avagy a monarchián belül a “magyar államterület”) általános és részletes földtani térképeit. Harmadsorban olyan kőzet- és őslénytani gyűjteményt kell létrehozni, ami bemutatja hazánk földtani képződményeit, azok jellegét, történetét. Végezetül meg kell teremteni a hazai mezőgazdaság, a bányászat és az ipar igényeit kielégítő talaj-, ásvány- és kőzet-vegyelemzés feltételeit.
Ezek a 153 éves alapelvek tulajdonképp ma is fennállnak: a földtani intézet fő feladatai ma is a térképezés, a földtani kutatás, a gyűjtemények gyarapítása és kezelése, a hiteles szakértői laboratóriumi vizsgálatok végzése és nem utolsó sorban az ismeretterjesztés.
(A forrásanyag a Wikipédiáról.)
A csodálatos épületben még csodálatosabb dolgokat láttunk és hallottunk! De meséljenek az általam készített fotók, hogy akik nem jöttek el, azok is láthassák. Köszönjük a Vezetőségnek a mai programot.
A Kelet-budapesti Klub, a Mi kis Nyugdíjas csoportunk tudósítója:
Grivant József
