A fényvilág örömnapja

 

 

A

fény

nagyon

sokat jelent

nekünk, mert az

isteni biofoton izzik

bennünk. A teremtő fény

szent napja minden vallásban

előkerül. Vagy égő

mécsesként, vagy Jézus

születéseként ránk vetül. Arra

figyelmeztetnek, hogy egy az Isten, és

a buddhisták nirvánája tündöklésbe jutás az égben.

A jó magaviselet elvárása régi

alapkövetelmény, amikor felgyullad

a világ mindannyi táján az év végi fény. Ez a

teremtői igény a tisztességet, szeretetet, harmóniát,

valamint a humanizmust gyakorolni, és megbocsátani, valamint

irgalmasnak lenni. A fényvilág örömnapján pedig

a békülés, a megbecsülés és a jobb jövővárás a mérvadó,

mivel egy család az Emberiség, s minden vita megoldható. Több

nap is van a sütésre, főzésre, hogy a családi kohézió erős legyen végre.

Ez a legkisebb csoport, ha ápolva egybeforrt, és az anyák ölelő karja fogja a

gyeplőt, colt helyett pörgetve a szólító kereplőt. Boldogságunkat a szemek fénye

sugározza, s az ima a relaxációt meg a teremtőerőnket fölfokozza. Ez a pozitív rezgés

a szívet, lelket kúrálva

elvezet egymás házába,

s a kedvesség fényszála

mutat rá az égi csodára,

hogy temessük el a bút,

s bátorítsuk a szomorút.

Ez lenne egész évben a

dolgunk, de mikor elég

nyersek voltunk, akkor

arra gondoltunk, hogy a

hiúság jó útra vezet, ám

vegzált a lelkiismeret, s

most kéne helyrehozni,

s a hibáktól megtisztulni.

Legyen az imavég ámen,

s virágdíjunk a ciklámen!

 

Pesterzsébet, 2021. december 2.                                   Vágh Vajk

Mottóként József Attila (1905-1937) költő aktuális intelmét idézem:

„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat, gondosan

 őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre!”